Fogorvos Blog

Az arany azon ritka anyagok közé tartozik, amely semmiféle reakcióba nem lép az emberi szervezet anyagaival, továbbá semmilyen irritációt nem okoz. A gyógyászatban felhasználják még az ugyancsak rendkívül stabil és közömbös platinát, illetve az egyik legnagyobb mechanikai szilárdságot biztosító elemet, a titániumot.

Az aranytömés különleges tulajdonsága, hogy az idő előrehaladtával funkcionalitása nem romlik, hanem éppen hogy javul. Hogyan lehetséges ez?

Úgy, hogy a fogkorona szuvasodás vagy sérülés által okozott anyaghiányát pótló fogpótlás a rágás következtében egyre simább, homogénebb felületet alkot a foggal, aranytartalma révén káros reakciók nem alakulnak ki, vagyis az aranyból készült tömés egyre tömörebb és egyre simább felületű lesz.

Egyes európai és közép-ázsiai országokban divattá is vált az arany felhasználásával készített fogpótlások alkalmazása, még olyan esetről is hallani lehetett, amikor egészséges fogat távolíttatott el a beteg, hogy helyére aranyból készült, kívülről jól látható protézist  helyezzenek. A volt Szovjetúnióban és utódállamaiban státusz-szimbólumnak számított néhány aranyfog kivillantása a mosollyal,  a gazdagság, a jómód megtestesítőjeként.

Az aranynak ékszerként történő árusítását a legtöbb országban törvényi úton szabályozzák, az európai országok többségében a  9-10/24 aránynál magasabb aranytartalmú tárgyakat engedik arany néven forgalomba hozni, de például Franciaországban ez az arány 18/24.

A fogászati célokra használt aranyat más fémekkel ötvözik a nagyobb szilárdság elérése érdekében. Általában legalább 16/24 és  legfeljebb 22/24 aranytartalmú ötvözetek adják a legjobb tulajdonságú anyagot.

Az ötvöző fémek közül legelterjedtebbek a platina, amely ugyancsak vegyileg stabil és közömbös, illetve a palládium, a nikkel és a réz, bár a nikkeltartalom ritkán okozhat allergiás reakciót.

A héjkerámia segítségével végrehajtott fogpótlás fő alkalmazási területe a frontális területen elhelyezkedő fogak javítása, esztétikai korrekciója. A közismert, a képernyőkön naponta látható filmsztárok, médiaszemélyiségek megnyerő mosolya sok esetben egy-egy jól kivitelezett héjkerámia fogpótlás készítőjét dicséri.

Nagy előnye az eljárásnak, hogy ha a fog mélységében nem roncsolódott, a fogfelületet nem szükséges olyan mértékben lecsiszolni, mint egy korona felhelyezésekor, tehát a fog anyagából való minimális veszteség árán megvalósítható a tartós és esztétikus megoldás. A felhelyezendő héjkerámia fogpótlás tapadási felületének előkészítése során igen kevés  csiszolás is kielégítő lehet.

A héjkerámia segítségével nem csak az esztétikus mosoly és a fogfelszín integritása állítható helyre, de szükség esetén megváltoztatható általa a fog mérete, alakja is, például az elöl elhelyezkedő, ezért a beszélgetőpartner tekintetének fókuszában lévő  metszőfogak apró felületi sérülései is korrigálhatóak általa, tehát a funkcionalitás, a harapás is  javítható általa.

A direkt, avagy közvetlen kerámiahéjat  a rendelőben készítik el, s a festéshez hasonlóan több anyagréteg egymásra épülésével nyeri el a fog végleges formáját. A direkt módon készülő kerámiahéj egyszeri művelet keretében kerül kialakításra, vagyis amikor a beteg beleül a székbe, s a fogorvos elkészíti a direkt kerámiahéjat, az azonnal használható, s amikor a munka végeztével a beteg  kilép a rendelőből, akkor már fogának végleges esztétikai és fiziológiai állapotával térhet vissza a hétköznapi életbe.

Az indirekt vagy közvetett eljárással készült héjkerámia fogpótlás ezzel szemben  a fogorvosi rendelőben felvett foglenyomat alapján, fogtechnikai laboratóriumban készül, majd a kész kerámiahéjat a fogorvos speciális ragasztó segítségével építi rá a fogfelszínre.

Mindkét módozat előnye a tapadási felület előkészítése során a fog relatíve kis mértékű roncsolása, csiszolása, bár az utóbbi (indirekt) esetben a direkt eljárással készült kerámiahéj esetében alkalmazottnál   alaposabb csiszolás szükséges.

A fogpótlás jelentősége

Az civilizációban élő ember szervezete - más, szerencsésebb teremtményektől eltérően - nem képes a megsérült vagy elvesztett fogak pótlására.

Az emberiség fejlődése során egyre jobban elszakadt az állatvilág és a  természeti népek egyszerű, gyakran az elemek szeszélyének kiszolgáltatott életformájától, környezetét mind komfortosabbá, életvitelét pedig egyre rendszeresebbé és tervszerűbbé, szervezettebbé alakította.

A civilizált ember fogazata sokkal nagyobb mértékben romlik, fogyatkozik, mint a természeti népek körében, vagy akár az emlősök között az megfigyelhető. Ennek okai sokrétűek, a fogyasztott ételek fajtája, minősége, elkészítési és fogyasztási módja, a szájhigiénia kultúrája mellett genetikai adottságok is hatást gyakorolhatnak a fogazat öntisztulási képességére és tartósságára.

Az elvesztett fogakat alighanem már az ősidőktől fogva próbálták pótolni, helyettesíteni. Az ókor idejére kialakult szakosodás, a mesterségek, célszerszámok megjelenése – s nem utolsósorban az ekkorra felhalmozott tetemes élettani, anatómiai és matematikai ismeret – már lehetővé tette, hogy távoli eleink csontfaragványokat fémszállal rögzítve, elkészítsék az első, napjainkig fennmaradt fogpótlásokat.

A hiányos vagy teljesen elvesztett fogazat sok baj, kellemetlenség, olykor további egészségügyi problémák forrása lehet. A rágás hatékonyságának csökkenése megterheli az emésztőcsatornát, megnő az étkezésre fordított időtartam, egyes ételek fogyasztása nehezebbé válik. Nem feledkezhetünk meg a fogpótlás kérdésének pszichológiai, illetve esztétikai, szociológiai jelentőségéről sem. A hiányos fogazatú ember viselkedése félszeggé, bizonytalanná válik, mert tudatosan vagy öntudatlanul igyekszik leplezni fogazatának hiányos voltát. Ez – ki nem mondva, látszólag észrevétlenül – a személyes és a társadalmi kapcsolatokban is érezteti hatását.

Ezért mindenképpen ajánlatos fogpótlásról gondoskodni, hogy újra jó étvággyal, fesztelenül étkezhessünk, feloldódva, őszintén mosolyoghassunk, nevethessünk.

A fogpótlásokat rendeltetésük, szerkezetük, használati módjuk, anyaguk és rögzítésük szerint is rendszerezhetjük.

Alapanyaguk lehet fém, kerámia, szintetikus anyag (műanyag), illetve ezek kombinációja.

A fémek magas nyomó-, húzó- és szakítószilárdságuknak köszönhetően általában a rögzítésben játszanak főszerepet, míg a porcelán és egyéb kerámiák kiváló kopásállóságuk és keménységük révén a koronák, különösen a rágófelületek kialakításához kiválóak.

Az elkövetkezőkben ezen szempontok szerint vesszük majd górcső alá a fogpótlások szerteágazó, változatos világát.

Sokak nagy örömére, ismét elindult a Fogorvos BLOG!

Az itt megjelenő publikációkat egyúttal szánjuk pácienseknek, és fogorvosoknak, bízunk benne, hogy mindenki kedvét leli az itt közzétett cikkek olvasásában. Ígérjük, hogy a jövőben olyan témákkal rukkolunk elő, melyeket élvezet lesz olvasni.

Kitérünk többek között arra, hogy

• Miért félnek az emberek fogorvostól? Leküzdhető-e ez a félelem.
• Miért szeretik jobban a gyerekek a fogorvos néniket, mint a bácsikat?
• Fáj a fogam, mit tegyek? (Nyilvánvalóan amellett, hogy ellátogat a fogorvosához)
• Tényleg véd, az Orbit, a fogszuvasodás ellen?

És még megannyi ehhez hasonló, mindenki számára érthető cikket fogunk publikálni a blogon, tehát tessék figyelni, fülelni, és követni a blog történését. És természetesen nem felejtsünk el minden étkezés után fogatmosni :)

Kellemes időtöltést,
M.Dent

Fontos! A félreértések elkerülés végett, a cikk író MagicDent, nem a Magic&Dent fogászati központ, és nem is annak alkalmazottai, csupán egy kitalált név. Az egybeesés véletlen, mi is most bukkantunk rá, hogy létezik ilyen néven Magyarországon fogászat, ezért fontosnak tartottuk tisztázni ezt az esetleges félreértésekre okot adó nevet.